Az első világítótorony

Martin Heemskerck festménye

Az alexandriai világítótorony Kr. e. 3. század folyamán épült Egyiptom területén az alexandriai Phárosz szigeten. Először mint a kikötőt jelző szimbólum, később világítótorony lett belőle. Magasságát 115 és 135 méter közöttire becsülik. Sidoni Antipáter a világ hét csodái közé sorolta.

A világítótorony ábrázolása egy Ptolemaiosz kori érmen , Kr. e. 189-ből 

Építésének története:

Az alexandriai partszakasz veszélyesnek bizonyult a zátonyokkal teli partszakasz miatt, így szükségessé vált valamilyen jelzőrendszer építése. Kr. e. 290 körül I. Ptolemaiosz Szótér kezdte el a világítótorony építését, majd fia, II. Ptolemaiosz Philadelphosz fejezte be. A világítótorony terveit Szosztratosz rajzolta meg. A legenda szerint Ptolemaiosz megtiltotta Szosztratosznak, hogy megemlítse saját nevét az építményen. De az építész a következő feliratot helyezte el a talapzaton: „Szosztratosz, Dexiphanesz fia a Cnidiai, felajánlom ezt az alkotást a Hajózó Isteneknek és azoknak, akik behajózzák a tengereket”. 

Hatalmas kőtömbökből épült és három részre lehetett tagolni: az első a talapzat, egy négyzet alakú emelet, amely 55.9 m magas volt, a belsejében egy hengerszerű üreggel. Ezt egyfajta "liftaknaként" használták, amelyben a tűzhöz szükséges anyagokat juttatták a torony tetejére. A középső egy nyolcszögalapú szint, mely majd 30 m magas volt. A harmadik szint pedig, amelynek alakja egy körhöz hasonlatos, 7 m magas volt, nagy tükrök voltak benne, amelyek tükröződését több mint 50 km-ről észre lehetett venni. Éjjel tűz jelezte a hajósoknak az utat.

A torony tetején egy szobor állt. A szobor kilétét illetőleg több vita is van a történészek között: egyesek szerint Poszeidónt, a tengerek istenét ábrázolta, mások szerint Zeuszt, a főistent. A torony fontosságát az ókorban jelzi az is, hogy a képe szerepelt a római pénzérméken.

Pusztulása:

i. sz. 956-ban egy földrengés kisebb károkat okozott a toronyban, majd 1303-ban és 1323-ban két nagyobb földrengés komoly pusztítást végzett az épület szerkezetében. 1480-ban Qaitbay szultán erődöt építtetett a világítótorony helyére, a torony köveit és márványait is felhasználva. Majd egy 14. századi földrengés végleg lerombolta a világítótornyot; maradványait Alexandria keleti kikötőjében találták meg a búvárok 1994-ben. 

Használók és funkciók:

Elemzett állapot:  Eredeti

Elemzett használat:  Szokásos

Képek, rajzok, források:

Rajzok:

Fényképek:

Források, olvasnivalók: http://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandriai_vil%C3%A1g%C3%ADt%C3%B3torony

Térképek:

Hely és idő:

Történelmi korszak:  1000-1 i.e

Történelmi alkorszak:  300-201 i.e

Földrajzi régió:  Afrika

Földrajzi alrégió: Kelet-Afrika

Éghajlati övezet: Egyenlítői

Jellemzők:

Fizikai közeg: Földön

Használat időtartama:  Évtizedek,

Helyhez kötöttség: Állandó

Jellemző anyagok:  Kő

Létrehozás, átalakítás:

Készítés ideje: Kr. e. 3. század

Készítés helye: Egyiptom területén az alexandriai Phárosz szigeten

Tervezés módja:  Egyedi

Tervező: Szosztratosz

Az adatlapot

készítette: Jung Renáta | 2011 ... ...

módosította: ...... ...... | 2011 ... ...