Győr vára

Azért esett erre a várra a választásom, mert nagyon érdekesek és Magyarországon viszonylag egyedülállóak voltak ezek a jellegzetes fülesbástyák.

A Püspökvár XIII. századi eredetű, a XIV-XV. században kiépített együttese a város legrégibb épülete. Erődrendszere (kastélybástya, Sforza-bástya, Fehérvári kapu) a XVI-XVII. században épült. A város stratégiai helyzete a hódoltság idején, a 16. században értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út védelmében játszott kulcsszerepet, s lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája (Vormauer Wiens -propugnaculum Christianitatis). Az erődítési munkálatokra I. Ferdinánd király 1537-ben adott utasítást, amelyek azután több szakaszban, számos tervmódosítással kerek negyven esztendőn át folytatódtak.

Találtam egy könyvet egyébként neten erről, meg elvileg a győri Xantus múzeumban is van egy csomó dolog. Ezeknek majd utánajárok természetesen. Ja és készült a múzeum megbízásából egy látvány a vár rekonstrukciójáról. Ez neten persze nincs fenn, de igyekszem megszerezni :)

Középkori várak - Chateau Gaillard

A várak a feudális uralkodó osztály legjelentősebb világi építészeti igényét jelentették. Előzményeik a folyamatosan lakott régi római castrumok, a népvándorlás kori várak és faluközösségek megerősített helyei. A fallal körülvett településeken alakult ki – a vagyoni differenciálódás következtében keletkezett osztályellentétek miatt – a belső vár, amely egyes területeken a megerősített szent kerület, a görög akropolis és a római capitolium hagyományait folytatja. A 11. sz. végétől gyakoribb a kővárak építése. A természeti adottságoknak nagy szerepe volt: síkföldi, hegyi, vízi várak. Általános felépítése: négyszög, sokszög, vagy kör alaprajzú lakótoronyból fejlődtek ki, amelyet előbb csak fal és vizesárok vett körül, ezen belül a hűbérúr közvetlen vagy ennél nagyobb, esetleg település méretű „várnépe” is helyet kapott. A 12. sz. végétől a várfal legveszélyeztetettebb pontjain tornyokat építettek a szabálytalan alaprajzú belsőtornyos, majd (gótika idején) a külsőtornyos várak. A bejárat védelmét a felvonóhidas megközelítés, majd pedig kapuvédő tornyos és falszorosok szolgálták. Utolsó menedék: öregtorony – több emeletes, alsó szinten raktárak, e fölött katonák és cselédség, legfelül a hűbérúr és családja. A várudvarról nyíltak a lovagterem és a kápolna, gazdasági épületek.

Gaillard várát Oroszlánszívű Richárd építtette a Párizs-Rouen útvonal védelmére. A vár lakótornyát igen erős, tornyokkal tagolt várfallal vették körül, amelyet még előretolt háromszög alaprajzú építménnyel is védtek. Haditechnikai szempontból is érdekes, hogy itt a kiugratott tornyok alsó részén lévő nyílásokon át is támadhatták az ellenséget (követ és kátrányt zúdítottak rájuk).