A kelenföldi lakótelepek középkorúnak számítanak: 1967 és 1983 között épültek – egy korábbi szeméttelep helyére – Kis Albert és Kovács Balázs 1963-as rendezési terve alapján, a beépítést az akkor még pályája elején álló Finta József és Jakab Zoltán, a paneles lakóépületeket Csordás Tibor, Árkai István és Kaszab Ákos, a csúszózsalus technikával épült, 15 emeletes lakóházakat pedig Farkasdy Zoltán tervezte. A 99 hektáros területen 9387 lakást adtak át, melyek 60%-a már kétszobás volt. A lakások jó részének belmagassága olyan alacsonyra sikeredett, hogy egy valamirevaló NBA-játékos haja szinte a plafont súrolná. Épült általános iskola, bölcsőde, óvoda, áruház és a lakótelep központjában helyezték el a Budapesti Művelődési Központot.
2011. november 29., kedd
2011. november 28., hétfő
2011. november 27., vasárnap
Üdvözöljük a Titanic első osztályán!_1
Az elsüllyeszthetetlennek hitt luxushajó, mely történelmet írt, a világ egyik legtöbbet emlegetett katasztrófáját élte meg, rengeteg életet és még több titkot vitt magával, a Titanic. Története korábbi bejegyzésemben, itt olvasható.
Tovább olvasva találhatjátok meg az elemzést, alaprajzokat, metszeteket, magyarázó ábrákat.
Tovább olvasva találhatjátok meg az elemzést, alaprajzokat, metszeteket, magyarázó ábrákat.
2011. november 22., kedd
Paul Mckean: Neal Creek Residence

Az épület Oregonban, a Hood folyó mellett található. Az eredeti
tulajdonosok szörf és snowboard megszállottak voltak, aktív
kikapcsolódást biztosító helyen álló nyaralóra vágytak. Jelenleg egy
üdülő kivehető épületei közé tartozik.
Az építész a legkisebb környezeti beavatkozással kívánta létrehozni a nyaralót, ezért áll lábakon, valamint így az épület védett az árvizektől és a bozóttüzektől is. Az anyagválasztáskor a helyi, megújuló és újrahasználható anyagokat részesítették előnyben, a tervezés energiatudatos szellemben történt.
Az építész a legkisebb környezeti beavatkozással kívánta létrehozni a nyaralót, ezért áll lábakon, valamint így az épület védett az árvizektől és a bozóttüzektől is. Az anyagválasztáskor a helyi, megújuló és újrahasználható anyagokat részesítették előnyben, a tervezés energiatudatos szellemben történt.
Kozma Lajos: Lupa-szigeti nyaraló
2011. november 18., péntek
639 - Kórházbunker
2011. november 15., kedd
Bezerédi-kastély (Alkotóház), 2011, Zsennye
A korábban Bezerédj család tulajdonában lévő kastély 1954-től
a Művészeti Alap kezelésébe került. Majthényi Károly szobrászművész önzetlen
szervező munkával fokozatosan rendbe hozta és gyönyörű antik bútorral rendezte
be az épületet. Az 1980-as években, a parkban található gazdasági épületből
műhelyek kerültek kialakításra, ahol megfelelő munkakörülmények várták a több
mint tíz évig Zsennyére érkező textiles művészeket.
Az Alkotóház 2004. április 1-jétől került vissza a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány üzemeltetésébe.Jelenleg az igényeknek megfelelően műhelyként, műteremként, konferenciák előadótermeként, illetve vendégházként áll a látogatók rendelkezésére.
Az alkotóház használata:
A Zsennyéért Alapítvány pályázatot hirdetett az elmúlt években alkotói ösztöndíjra, melynek célja az alkotómunka feltételeinek a Zsennyei Művésztelep igénybevételével történő biztosítása volt. A pályázaton részt vehettek a művészeti egyetemek végzős és mesterképzős hallgatói, illetve pályakezdő művészek, a Fiatal Képző- Ipar- és Fotóművészek Stúdiójának tagjai. A nyertes pályázók térítésmentésen vehették igénybe az alkotóház szolgáltatásait 2-6 hét időtartamra, s ezen túl szakmai anyagra és dokumentáció készítésére támogatást kaptak. A zsennyei időszak alatt készült munkákról a pályázó által készített dokumentáció az alkotóház archívumába került.
Ma már minden látogató igénybe veheti a házat,de a művészek továbbra is jelentők kedvezményekkel rendelkeznek.
Az Alkotóház 2004. április 1-jétől került vissza a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány üzemeltetésébe.Jelenleg az igényeknek megfelelően műhelyként, műteremként, konferenciák előadótermeként, illetve vendégházként áll a látogatók rendelkezésére.
Az alkotóház használata:
A Zsennyéért Alapítvány pályázatot hirdetett az elmúlt években alkotói ösztöndíjra, melynek célja az alkotómunka feltételeinek a Zsennyei Művésztelep igénybevételével történő biztosítása volt. A pályázaton részt vehettek a művészeti egyetemek végzős és mesterképzős hallgatói, illetve pályakezdő művészek, a Fiatal Képző- Ipar- és Fotóművészek Stúdiójának tagjai. A nyertes pályázók térítésmentésen vehették igénybe az alkotóház szolgáltatásait 2-6 hét időtartamra, s ezen túl szakmai anyagra és dokumentáció készítésére támogatást kaptak. A zsennyei időszak alatt készült munkákról a pályázó által készített dokumentáció az alkotóház archívumába került.
Ma már minden látogató igénybe veheti a házat,de a művészek továbbra is jelentők kedvezményekkel rendelkeznek.
Bezerédi-kastély, 1943

A kastély
szó latin eredetű, több változatban (“kastellom”, “kastellum”, “castrum”,
“castellum”, “kastell”, “kastel”) előforduló fogalom, “kis tábor” jelentéssel.
A fogalom jelentéstartalma időről időre változáson ment át, amit nem hagyhatunk
figyelmen kívül; s ezzel összefügg, hogy az említett elnevezések jelentése nem
kellőképpen meghatározott.
Az évszázadok során az épületek funkciója a fenntarthatóság nevében folyamatosan változott. A történelmi események, a tulajdonos váltás, a szemléletmód váltás nagyban befolyásolják a használatot. Bizonyos források szerint a templomos lovagok lovagházának épült. Az évszázadok során több átépítésen esett át. Ebben az elemzésben a háború és az oroszok rombolása előtti állapotot jelenítem meg.
A középnemesi származású Békássy család tulajdonában volt ekkor.
Szerencsére a leszármazottak rendkívül segítőkészek és lelkesek az adatszolgáltatásban.
Tauffer palota
2011. november 14., hétfő
Mátraverebély-Remetebarlangok
A Szentkúti kegytemplom közelében található lakásokat az itt élő remeték vájták ki a puha kőzetből. A ma is látható barlangokat Bellagh Antal és társai alakították ki.(Munkájukat 1756-ban kezdték.)
A remeték főleg a XVIII. században tartózkodtak a barlangban, de egyes közlések szerint még az 1930-as években is lakták. A helyiségek méretei változóak, legnagyobb a két kápolna és a konyha, belmagasságuk 1,9-2,6 méter közötti. Mennyezetük sík, illetve a kápolnáé kosáríves kialakítású.
Több helyen megmaradtak az ajtók és ablakok keretei, az ablakokon vasrács nyoma látható. Mindkét kápolnába oltárt, a jobb oldaliban az oldalfalból előreugró karéjos végződésű keresztet faragtak ki a puha mészkőből. A konyha volt az egyetlen fűthető helyiség, itt a tűzhely, a füstelvezető csatorna, a falak melletti ülőpadkák és a nagyméretű téglából készült padlóburkolat maradványai még megfigyelhetők. A hálókamrában deszkafekhelyek tartására szolgáló párkányok maradtak meg. A barlangok felett a sziklafalon még látható a füstcsövet tartó vaskengyel, valamint a korábban még meglévő három nagy fakereszt rögzítő szögei.
Mongol jurta - régen

Közép-Ázsiában elterjedt jurták fajtáiból a mongol jurtát használták széles körben Mongóliában. Főleg a nomád életmódot folytató pásztor családok szálláshelyéül szolgált. Nyáron a jó legelők, télen pedig a zord hideg elől védelmet keresve vándoroltak a pásztorok a jószágaikkal. Ehhez létfontosságú volt a könnyen, gyorsan szét-és összeszerelhető lakóépítmény, ami összecsomagolva egy szekéren vagy 1-2 tevén is elfér. Az összecsukható falelemek darabszámától függően 10 nm-től (3 falelem) akár 63 nm-ig (10 falelem) növelhető az alapterülete. Az utóbbi inkább uralkodók és gazdagok jurtáira volt jellemző. A pásztorok inkább az 5 falas (24 nm-es) változatot használták. A flexibilitása kiterjedt az évszakokhoz való alkalmazkodásra is. Télen több vastag nemezréteggel borították be a jurtát, míg nyáron csak egy réteget raktak fel. Falelemek aljánál feltűrték a nemezréteget, így a jurtában aktív légmozgás jött létre. A mongol jurta praktikusságából adódóan nemcsak a történelmi időben használták előszeretettel, hanem még ma is nagyon fontos eleme a pásztor életnek.
2011. november 13., vasárnap
2011. november 12., szombat
2011. november 6., vasárnap
Bunkerek - R608
2011. november 5., szombat
Bunkerek - R622

Beldringe-ben 1944-ben a német Wermacht 5 nagy bunkert építtetett ezen a területen. 3 db R622 típust, amely 20 embernyi csapatot be tud fogadni, és 2 kommandó bunkert (R608 típus). Ezeken kívül épült még 5 kisebb is (58c). A német írások alapján tervezték egy kórház-bunker és egy rádiós-bunker építését is, azonban ezek sosem készültek el.
Egy R622-eshez 928 m³, egy R608-ashoz pedig 1350 m³ vasbeton kellett. A Beldringe-i bunkerekhez összesen 5569 m³ betont használtak fel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)