PANEL - fogalom, mely kétes érzéseket kelt bennünk. Mindenkinek van valamilyen élménye a paneltömbökről - akár testközelből, akár messziről. Sokszor rossz szájízzel beszélünk róla - szidjuk - akár laktunk valaha/lakunk panelban, akár ha csak naponta elmegyünk mellette.
Míg az ötvenes évek Amerikájában csillogó felhőkarcolók emelkedtek a földből, addig a keleti blokk országaiban a daruk előre legyártott vasbeton elemeket rakosgattak egymásra, hogy aztán a dolgozó nép boldogan vehesse birtokba az új panellakásokat. Hamarosan több százezer ember költözött a komfortos otthonokba.
Az egyenformájú bérházakat sokan a múlt rendszer ittfelejtett, lerombolandó kövületeinek tartják, ugyanakkor kétségtelen: ma is minden ötödik magyar, 2,1 millió ember panellakásban él. Áldjuk és átkozzuk a panelt, végül mégis mindig eszünkbe jut a mondás: az én házam az én váram.
Szeretünk panelban lakni?
Hosszú ideig tartotta magát az a nézet, miszerint az emberben lejátszódó összetett belső feldolgozó folyamatokhoz képest a környezet másodlagos szerepet játszik, a környezeti hatások egyszerűek, könnyen kiismerhetők. Ám mára ez a tézis megdőlni látszik, az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló környezetpszichológiai vizsgálódások mostanra már a pszichológia főáramlataiba kerültek. Magyarországon 1995-ben kezdődtek a kutatások, majd Dúll Andrea vezetésével megalakult a Környezetpszichológiai Műhely.
Két pszichológiailag különösen kitüntetett hely van az életünkben: az otthon és a munkahely. Milyen territoriális, részben még biológiailag kódolt viselkedésformákkal próbáljuk bennük megteremteni az otthonosság érzését? Mi a helyzet a rossz otthonokkal?
A territoriális viselkedés eredetileg etológiai fogalom. Vannak állatok, amelyek territoriálisak, és vannak, amelyek nem. Például a kutyák vagy bizonyos értelemben a macskák is ilyenek: különböző szagokkal és egyéb jelzésekkel körbejelölik a fennhatóságuk alá tartozó területet, és ezek a jelzések a többi állat számára is egyértelműek. "Azt, hogy az ember is erősen territoriális lény, éppen a környezetpszichológiai kutatások tárták fel, és ennek a térhasználatban temérdek jelét láthatjuk. Sok jelzés van, amivel a territóriumainkat körülhatároljuk, és nagyon izgalmas tény az, hogy ezek egy része még mindig tisztán biológiai természetű" - mondja Dúll Andrea.
Ennek megértéséhez néhány hétköznapi példát is említett a kutató. "Meg lehet figyelni, hogy amikor az ember nyáron olyan helyre ül le a metróban, ahonnan éppen előtte állt fel az előző utas, egy darabig izeg-mozog. Egzakt mérések bizonyítják, hogy ilyenkor a másik ember testhőmérséklete még "ott van", és ez diszkomfort érzéseket kelt bennünk, mert úgy érezzünk, hogy az még az ő helye. Egy másik példa, amikor egy étteremben leülve az ember azonnal elkezd rendezkedni: megfogja a szalvétát és kiteríti, arrébb teszi a poharat, matat az evőeszközökkel. Mindezeknek az öntudatlan tevékenységeknek az a funkciója, hogy a szaganyagainkat és a testhőmérsékletünket elhelyezze a térben."
Az otthon: az elsődleges territórium
A pszichológiai értelemben vett otthonossághoz nem feltétlenül társul pozitív jelentés. Számos olyan otthon van, ahol valami rossz történik, az embert atrocitás éri, de még az ilyen otthon is képes kiszolgálni az ember territoriális viselkedési igényét.
Hat alapvető lakóhelyi szükséglet ( Zeisel 1981 )
- biztonságigény
- tájékozódási szükséglet
- privát szféra igénye
- társas interakció szükséglet
- kényelem - igény
- identitás - szükséglet
A mentális egészséget befolyásoló városi (lakótelepi) tényezők:
(American Psychologist, 1998. jún.)
(American Psychologist, 1998. jún.)
Környezeti:
zajszennyeződés. levegőszennyeződés. mérgek ( CO2, stb.)
vizuális szennyezés. túlzott ingerlés. populációs sűrűség. közlekedés nehézségei.
Szociológiai, gazdasági:
bűnözés. erőszak. bandák. zsúfoltság. közösség hiánya. szegmentalizáció.
Pszichológiai:
életminőség. elidegenedés. gyökértelenség. félelemérzet. szorongás. izoláció. magány.
PRUITT IGOE St Louis, Missouri
1954 - 1972 2762 lakás
„A Pruitt-Igoe a másodikvilágháború után épült lakótelepek esszenciája volt, olyasmi, amiről Le Corbusier is csak álmodozott. A széles folyosókat, a háztömbök beosztását Yamakasi a CIAM útmutatása szerint, úgy tervezte, hogy a lakók közösségi életének teret adjon. Az autós és a gyalogosforgalom szigorúan elkülönült. A komplexum elnyerte az American Institute of Architects díját.”
Dicséret:
az egyedi tervezésért
a lakóegységek közötti "elpocsékolt terek" hiányáért
(Architectural Forum, 1951)
Beköltözéskor: ugyanazok az átlagos anyagi helyzetű és eredetileg szociális kohézióval nem rendelkező fehér lakók!
Néhány hónap múlva elszabadul a pokol: rablások, erőszak, drog, vandalizmus, növekvő szemét,
Néhány hónap múlva elszabadul a pokol: rablások, erőszak, drog, vandalizmus, növekvő szemét,
1960- ra a lakótelep teljesen lerombolódott, lakossága kicserélődött.(afro- amerikaiak)
Elpocsékolt tér? Védhető tér!
Főleg a hátrányosabb helyzetű rétegek lakóterei:
fél-privát tér vagy létesítmény, ahol a szomszédi viszonyok kifejlődhetnek:
„ahelyett, hogy az építészek a lakóegységek közötti teret elkerülik, vagy lehető legkisebbre szűkítik, inkább félpublikus tereket és létesítményeket alakítsanak ki … A tervezőknek minimalizálni kell azt a területet, ami senkihez nem tartozik, és maximalizálni azokat, ahol az informális szabályozás létrejöhet” (Yancey, 1971)
http://www.pruitt-igoe.com/the-film/
http://www.youtube.com/watch?v=341O9GpylG4
A magasházakról a vélemény ellentmondásos:
"a magasban élés érzése, a térrel való közvetlen érintkezés„
"jogunk van a földdel való kapcsolatra".
Vizsgálatok:
a magas épületben lakók (vö. horizontális kapcsolatszerveződés)
• kevésbé éreztek biztonságot
• szociálisan "túlingereltebbek„: tehát több és kontrollálhatatlanabb a társas érintkezés
• kevésbé törődtek szomszédaikkal
• elégedetlenebbek voltak az épülettel
• fallikus jelleg (?)
NINCS JÓL DEFINIÁLT PRIVÁT-PUBLIKUS ELKÜLÖNÜLÉS
MENTÁLIS HAJLÉKTALANSÁG (NIIT, 1993) (Identitás?)
MI A PROBLÉMA A LAKÓTELEPEKKEL, A „LAKÓTELEP SZINDRÓMA”:
• Minden harmadik ember elköltözne!
• Uniformizáltság.
• Túldimenzionáltság.
• Ingerszegénység.
• Monotónia.
• „Rossz” építészet és épülettechnika.
• Zöldfelületek állapota, leromlása.
(„Egedy T.: A lakótelepek helyzete Magyarországon, 2000.”)
BIOLÓGIAI LAKHATÓSÁG _ TÁRSADALMI LAKHATÓSÁG
„ROSSZ” ZÖLDFELÜLETEK LÉTREJÖTTÉNEK OKAI:
• Spórolás (A kivitelezés végén épül a kert…)
• Elmaradnak vagy gyengébb minőségben épülnek a zöldek (tartalék terület,távlati parkoló területe, stb.)
• Fenntartási munkák forrásmegvonása
• Igen alacsony esztétikai minőség
• Kevés szabad tér(fórum, közösségi terek, találkozó helyek)
• A lakótelepi zöldfelületek változtatásának kiváltó okai a megváltozott igények
• A lakók időbeosztása átalakult
• A kisgyermekek felnőttek (játszótér helyett más kell)
• Sporthoz fűződő viszony átalakult (tömegsport megszűnőben)
•Eltűnt a zöldfelület intenzív használata (behúzódnak a lakásba).
Lakótelepi környezetről
A paneles lakótelepeken az odaérkezők szeme elé általában igen sivár kép tárul. Sajnos ehhez az építési rendszerhez az elmúlt évtizedekben ez a környezet társult. Az elsivárosodás nem csak a környezetet érinti, hanem az emberek mentalitására is gyakran kihat, mert a környezetünkkel szoros kölcsönhatásban élünk. A környezet és az ember viszonya akkor tekinthető egészségesnek, amikor az ember aktív, alkotó, találékony lényként pozitív eszközökkel, módszerekkel és célok érdekében beavatkozik a környezetébe, természetesen nem borítva fel annak egyensúlyát. Ezen lehetséges egészséges környezeti viszony jótékony hatása van a lakótelep arculatára, az ott élő emberek életérzésére, és természetesen azokra akik részt vesznek az épületek és környezetük jobbításában. Az alábbi példákkal is szeretnénk bemutatni és ösztönözni, hogy milyen értelmes, hasznos eredmények érhetők el közösségi összefogással.
Lakótelepi utcakép
A lakótelepek képét többnyire nem a hagyományos utcajelleg határozza meg, hanem az elhelyezett épületek tömegének különböző hatásai. Ezen sokat váltotatni nem lehet, de a szürke képet színezni, a nagy felületeket tagolni és a tereket kertészeti eszközökkel alakítani lehet.
Épületkörnyezet
Parkosítás
Ahhoz, hogy az emberek továbbra is otthonuknak érezzék a lakótelepet, és ne vándoroljanak vagy ne vágyódjanak el illetve ne zárkózzanak a lakásba, jó eszköz az igényes parkosított környezet kialakítása. Ezt célszerű és hasznos az helyben lakók közreműködésével, elképzeléseik tervbe építésével megvalósítani, mert már ennek is közösségformáló hatása van. Fontos cél, hogy mindegyik réteg, csoport ugyanazon a téren megtalálja a helyét, úgy hogy egymástól se legyenek elszigetelve.
Közlekedési útvonalak
A közlekedési útvonalak kialakulása az évek során többször a fűtakaró egyenletes kikopásából nyomon követhető. Ha már új felületeket kell kialakítani, akkor célszerű a kialakult közlekedési szokásokat ehhez figyelembe venni és a járdát áthelyezni. Van példa arra, hogy egy hosszú épülettömböt átvágtak, hogy átjárást biztosítsanak a túloldali parkos területre.
Épületbejáratok
Az épületbejárat témakörébe gyakorlatilag az épületbe érkezés helye tartozik bele. Ez magában foglalja a bejárat távolabbi látványát, a fogadóteret, a lépcsőházat és folyosókat. Ezeknek az első benyomásokat létrehozó tényezőknek, tereknek az állapota nem csak a vendégeknek a komfortérzetét, hanem a lakókét is jelentősen meghatározza. Ha a rekonstrukció során nem is áll sok anyagi eszköz rendelkezésre, ez egy olyan pont, ahol jó ötletekkel "feldobható", javítható az összkép. Jól összehangolt saját munkával még viszonylag olcsón is kialakítható egy otthonosabb hatást keltő bejárat. Ebben utcai bútorok, világítás, kertészeti, növénytelepítési eszközök, stb. mind felhasználhatóak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.